Szeptember 3-4-én került sor Szilágybagoson az V. Bánffy Napokra a település első írásos említésének 800. évfordulója alkalmával. Az ünnepségen felavatták a Szilágynagyfalutól különvált Szilágybagos község polgármesteri hivatalát is. Népviseletbe öltözött fiatalok zenével, tánccal járták a falut, és hívogatták a lakosságot az ünnepségre. Bemutatták a B. Simon György által ez alkalomra összeállított falumonográfiát. Sportvetélkedőket is rendeztek. Az ökumenikus istentiszteleten a szilágybagosi és az új községhez tartozó szilágyborzási református és baptista gyülekezetek kórusai és zenekarai léptek fel. A résztvevők megkoszorúzták a templomkertben fekvő impozáns emlékművet, amelyet három éve emelt a falu a két világháborúban elesettek emlékére. Az ünnepségen részt vett és koszorút helyezett el Nagy Zsolt távközlési miniszter és Kónya László kolozsvári konzul is. Az avasújvárosi Bokréta, majd a zilahi Terbete néptáncegyüttes nyújtott ízelítőt a hagyományőrzésből, amelynek helyi művelője Birtalan József és a Csengettyűsök. /Józsa László: Bánffy Napok – immár ötödször. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
2005. szeptember 19.
Szeptember 16-án kezdődtek a VIII. Kraszna Napok, melyen a falu első írásos említésének 800. évfordulójáról is megemlékeztek. Ennél sokkal régebbi a település, hiszen Kraszna vármegye a Szent István király által alapított egyik legkorábbi vármegye, a Csolt-Vata nemzetség nyári szálláshelye volt. Több mint száz cég, vállalkozás működik a községben. A kazettás mennyezetű gótikus református templomban ünnepi istentiszteletet tartottak, majd megkoszorúzták a református templom kertjében álló emlékművet. A kopjafát az 1848–49-es szabadságharc emlékére állították, a gránittömbön elhelyezett márványtáblán pedig a két világháborúban elesett krasznai férfiak névsora olvasható. Az ünnepség a művelődési ház előtti parkban, Petőfi Sándor mellszobra előtt folytatódott. Ludányi Horváth Attila a kolozsvári magyar főkonzulátus nevében gratulált a közösségnek. András Imre átadta a polgármesternek a Magyarok Világszövetségének Rákóczi emlékzászlóját, amelyet a magyarság megmaradásáért harcoló közösségeknek adományoznak. Köszöntötték a falu népét a magyarországi testvértelepülések önkormányzatainak küldöttei is. A Krasznán született Sipos Gábor mutatta be a falu településtörténetéből összeállított kötetet. A 180 oldalas könyvben tizenhét tanulmány szerepel, mindez csak részlete a teljes monográfiának, amely sokkal több területre, újabb kutatásokra is kiterjed majd. A művelődési ház és a községi könyvtár hivatalosan felvette a Petőfi Sándor nevet, a község középiskolája pedig Cserey Farkas tiszteletére a Cserey–Goga nevet. Ezenkívül megnyitották a teleházat és az RMDSZ irodán átadták az E-Pont központot, amely a világ magyarságát hivatott összekötni. Nagy sikert arattak az akasztói Kopogós néptáncegyüttes táncai, ugyanígy a zilahi Terbete és a szilágycsehi Berkenye csoport fellépése. /Józsa László: Karnyújtásnyira a történelem. Nyolcszáz éves évfordulót is ünnepeltek a VIII. Kraszna Napokon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
2005. szeptember 29.
Szilágysomlyón tizenharmadik alkalommal rendezték meg a Báthory-napokat. Ifjúsági Báthory-napokkal indult a rendezvény. Szabó Zsolt András és Szabó Tamás Évszakok című fotókiállításának megnyitója után a Szilágysomlyói Magyar Diáktanács szervezésében a szilágysági néptáncbemutató és –találkozó következett, ahol a szilágycsehi Berekenye, a zilahi Terbete és a krasznai Bokréta tánccsoportok mutatták be műsorukat. Szeptember 24-én zajlott a tizenkettedik orvostovábbképző, melyet a Báthory István Alapítvány a Magyar Egészségügyi Társasággal (MET) szervezett. Dr. Széman Péter a MET Kárpát-medencei alelnökének megnyitóbeszéde után dr. Mikola István (Budapest), a MET elnöke tartott előadást. Az előadások és a vita után a vendégek megtekintették dr. Mártonfi István, „mindenki orvosának” emlékszobáját. Megnyílt Kristófi János nagyváradi festőművész kiállítása a szilágysomlyói Magyar Házban. Bemutatták Mitruly Miklós Megsúgta a kisujjam című, krasznai szólásokat, közmondásokat, tréfás beszédeket tartalmazó kötetét. Ezt követően a Szilágysági Magyarok díszoklevelek átadására került sor. Idén öt oklevelet ítélt oda az alapítvány kuratóriuma: Méhes Gyula (orvos; 1897–1970), Mentes Ferenc (címzetes apát-kanonok; 1918– 2005.), Sántha Pál (nyugalmazott lelkipásztor), Balogh Sándor (nyugalmazott tanár), Kristófi János (festőművész). /Széman Emese Rózsa: Szilágysomlyó. A család állt a XIII. Báthory Napok központjában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
2006. április 7.
Magyar és román költők találkozójára, kiállítás-megnyitóra, illetve szavalóversenyre került sor az elmúlt hét végén Zilahon. Tíz évvel ezelőtt Fejér László újságíró kezdeményezte a szilágysági magyar és román költők találkozóját. Azóta szélesedett a kapcsolat és magyarországi költők is bekapcsolódtak. Hatodik éve pedig a Költészet Tavasza címmel szavalóversenyt is rendeznek. A Költészet Tavasza Kurcsics László győri grafikus kiállításának megnyitójával kezdődött. Fejér László ismertette Szabó Vilmos festő életművéből válogatott albumot, illetve az erre az alkalomra megjelentetett antológiát, amely öt magyar és öt szilágysági román költő verseit tartalmazza. A kétnyelvű kötet fordítása Simone Györfi munkája. Ezt követte a tíz költő bemutatkozása. Április 1-jén tartották a szavalóversenyt. Az első díjat Szegedi Zita kapta, akit meghívtak a magyar nyelvterület egyik legrangosabb szavalóversenyére, a Győrben ősszel sorra kerülő Radnóti Miklós szavalóversenyre. A kulturális hétvége április 2-án, vasárnap a Kálvineumban fejeződött be a Terbete néptánccsoport előadásával. /Józsa László: Költészet Tavasza Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./
2007. július 16.
Bográcsgulyásfőzés, halászverseny, pálinkaverseny és főleg a vállalkozóknak és önkormányzatban dolgozóknak szervezett A kisrégiók fejlődésének lehetőségei az EU-ban című fórum várta az idei falunapokon a szilágysági Kémerre és Kárásztelekre látogatókat az elmúlt hét végén. Átadták a két települést ellátó ivóvízrendszert is. A falunapon fellépett a nagyváradi Matyi Műhely, a zilahi Terbete és a krasznai Bokréta néptánccsoport, valamint Szecsődi Rita magyarországi népdalénekes. /Dézsi Ildikó: Falunapok és ivóvízhálózat Kémer–Kárászteleken. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./
